E beavatkozás során csak a cisztákat távolítjuk el a petefészekről (cisztektómia).
Ez a műtét négy esetben javallott:
- ha egy 3 cm-nél nagyobb, folyadékkal telt funkcionális (azaz ovulációhoz kapcsolódóan kialakult) ciszta több mint három hónapon keresztül van jelen;
- 6 cm-nél nagyobb, funkcionális petefészekciszták esetében;
- nem funkcionális, de jóindulatú ciszták esetében:
– savós (szerózus) ciszta,
– endometrioid (alvadt vérrel telt) ciszta,
– nyákos (mucinózus) ciszta,
– dermoid ciszta (teratomának is hívják);
- sürgősségi esetben (petefészek-csavarodás esetén vagy kifakadt ciszta esetében, ha vérzés vagy hashártyagyulladás kíséri).
Ezt a sebészeti eljárást rendszerint általános érzéstelenítés mellett, laparoszkópiával (kulcslyukműtéttel) végzik.
Ritkán, anatómiai okokból (például nagy ciszta vagy gyanú esetén), szükség lehet laparotómiára (amely a hasfalon ejtett nagy bemetszéssel jár).
A cisztektómia során a petefészek összességében véve nem sérül, a műtét a jövőbeli petefészek-működést és a termékenységet nem befolyásolja.
Minden eltávolított ciszta makroszkópos patológiai vizsgálaton esik át. Az összes eredményről tájékoztatjuk Önt a műtétet követő kontrollvizsgálat során.
A laparoszkópiával végzett cisztektómia egy nap alatt (legfeljebb egy éjszaka bennfekvéssel) kivitelezhető.
A teljes gyógyulás 1–2 hét után következik be.
A termékenységi problémák diagnosztizálása során hiszteroszalpingográfiát (a méh és a petevezetékek röntgenvizsgálata) végzünk. Ha a vizsgálat azt mutatja, hogy el vannak záródva a petevezetékek, sebészeti korrekció javasolható.
A pontos diagnózis felállítása és a korrekciós kezelés laparoszkópiával történik.
- Tubális kontrasztanyag-injekció:
Ha megfestett vizet juttatunk a méhbe, megfigyelhetjük annak a petevezetékeken keresztül a hasüregig tartó útját, amely láthatóvá teszi az elzáródásokat vagy a petevezetékek más rendellenességét.
- Petefészek „drilling”:
Policisztás ovárium (petefészek) szindróma esetén spontán ovuláció provokálható, ha a petefészekszövetbe apró lyukakat „fúrunk”.
- A kismedencei szervek tapadásának megszüntetése (adhesiolízis):
A meddőség egyes esetekben a kismedencei szervek (korábbi műtét, fertőzés vagy endometriózis után kialakult) összetapadásának eredménye.
Ezek az összetapadások kialakulhatnak másodlagos jelleggel egyes betegségek (például endometriózis) vagy korábbi sebészeti beavatkozások eredményeképpen.
A tapadások kontrasztanyagos laparoszkópiás diagnosztikát követő fellazításával elérhető a spontán teherbe esés.
- Petevezetékek újbóli megnyitása (rekanalizáció):
A petevezetékek lekötése legtöbbször végleges, de néha szükségessé válhat, hogy megpróbáljuk újra megnyitni őket.
Bemetszést követően eltávolítjuk a petevezeték elzáródott szakaszait, majd behelyezünk egy vezetőcsövet. Amint a két csatornát összekötöttük, egy nagyon vékony tűvel „vég a véghez” technikával (edge-to-edge suture) összevarrjuk a széleket.
A műtétet laparoszkópiával végezzük, a kimenetele azonban nagyon változó. Mindazonáltal még mindig jó alternatívája az „in vitro” fertilizációnak (a lombikbébi-kezelésnek).
A beavatkozás egy napon belül vagy egy éjszaka bennfekvéssel elvégezhető. A teljes felépülés legfeljebb két hetet vesz igénybe.
A petefészek-lekötés végleges és visszafordíthatatlan fogamzásgátló módszer. A sebészeti beavatkozás során átmetsszük a petevezetéket és összevarrjuk a sebszéleket, hogy mindkét irányból megszüntessük az átjárhatóságot. [EN] / A művelet során mindkét petevezetéket elzárjuk, hogy megakadályozzuk a működésüket és ezáltal a teherbeesést. [FR]
A petevezeték lekötésére két különböző sebészeti eljárás útján kerülhet sor:
- Laparoszkópiás eljárás:
A beavatkozást általános érzéstelenítés mellett végezzük; a petevezetékeket egy-egy csipesszel zárjuk el.
A műtét és a kontrollvizsgálat ugyanazon a napon végezhető, a teljes felépülés egy hetet vesz igénybe.
- Hiszteroszkópiás eljárás:
Ezzel a technikával egy-egy kis fémgolyót ültetünk be a petevezetékek szájadékába. [EN] / Ez a technika lehetővé teszi, hogy rövid ideig tartó érzéstelenítés mellett vagy akár érzéstelenítés nélkül, hiszteroszkópiával felhelyezzenek egy-egy kis implantátumot mindkét petevezetékbe. [FR]
Ez a kis implantátum három hónap elteltével hegszövet kialakulását provokálja, és teljesen megszünteti a petevezetékek átjárhatóságát.
Egy terhességet akkor hívunk ektópiásnak, ha a méhüregen kívül alakul ki. Leggyakrabban a petevezetékben fordul elő.
Ez a probléma a terhességek 0,5%-ában lép fel.
A fő tünete hüvelyi vérzéssel kísért vagy anélkül fellépő kismedencei fájdalom.
A méhen kívüli terhesség kockázati tényezői a következők:
- korábban előfordult ektópiás terhesség;
- a kismedence gyulladásos megbetegedése a kórtörténetben;
- a petevezetékeket érintő sebészeti beavatkozás a kórtörténetben.
A dohányzó, illetve a spirált hordó nők is idetartoznak.
Kezelés:
Lehetséges a gyógyszeres kezelés, de a legtöbb esetben műtétre van szükség.
A beavatkozást laparoszkópiával, általános érzéstelenítés mellett hajtják végre. A beavatkozás alatt az orvos eldönti, hogy:
- mechanikai nyomást alkalmazva távolítja-e el a petevezetékből terhességet;
- a petevezeték felnyitásával távolítja-e el a méhen kívüli terhességet;
- vagy, ha a petevezeték túlságosan megroncsolódott vagy erős vérzés lépett fel, magát a petevezetéket is eltávolítja.
Legtöbbször elég egy éjszakát a kórházban tölteni, a teljes felépülés pedig 1–2 hét után következik be.
