Manapság úgy gondoljuk, a megfelelő fogamzásgátló módszert személyre szabottan kell kiválasztani. Számos tényezőt kell figyelembe venni a rendelkezésre álló információk, az árak, a nők elvárásai és különösen minden páciens egyedi kórtörténete függvényében.
A különböző fogamzásgátló módszerek hatékonyságát a Pearl-indexszel mérik. Ez egy absztrakt szám, amely azt mutatja, hogy egy év alatt százból hány nő esik teherbe „véletlenül”, ha egy adott fogamzásgátló módszert használ. Például a 2-es Pearl-index azt jelenti, hogy egy év alatt százból két nő esett teherbe a szóban forgó fogamzásgátló módszer használata mellett. Különbséget kell tennünk elméleti és gyakorlati hatékonyság között. Az előbbi a fogamzásgátló módszer helyes használatát feltételezi, míg az utóbbi figyelembe veszi például azt is, ha az ember elfelejti bevenni a tablettát vagy nem helyesen használja az óvszert.
Ahogy azt a fenti táblázat mutatja, a legbiztosabb módszer az implantátum vagy a méhen belüli fogamzásgátló eszköz (angolul IUD: intrauterine device). Ugyanakkor a hagyományos (ösztro-progesztatív vagy progesztatív) fogamzásgátló módszerek szintén nagyon hatékonyak – sokkal inkább, mint az ún. „természetes” módszerek –, hatékonyságuk azonban függ a megfelelő és mindennapi alkalmazástól…
1. Szájon át szedett fogamzásgátlók: „a tabletta”
Kétféle fogamzásgátló tabletta létezik: a kombinált (ösztro-progesztatív) tabletta és a csak progesztint tartalmazó (progesztin)tabletta.
Úgy fejtik ki a hatásukat, hogy megakadályozzák az ovulációt, megvastagítják a méhnyaknyákot (a méhnyak által termelt nyálkás anyag) és megváltoztatják a méh nyálkahártyáját (endometrium). A kombinált tabletták széles választéka áll rendelkezésre, amelyet „generációk” szerint csoportosítanak. A kizárólag progesztint tartalmazó tabletták esetében a tartalmazott hormonmennyiség szerint beszélhetünk mikro- és makroprogesztatív tablettákról. Feltűnhet, hogy egyes tablettákat 21-es, másokat 28-as kiszerelésben árulnak – ez a fogamzásgátló típusától függ.
Az Önnek megfelelő tablettát nőgyógyásza az Ön kórtörténete és elvárásai alapján választja ki. A fogamzásgátló tabletta a leggyakrabban felírt fogamzásgátló módszer, amely nagyon hatékony, amennyiben szigorúan minden nap szedik. Ugyanakkor nem jó választás abban az esetben, ha tápanyag-felszívódással kapcsolatos problémái vannak (malabsorpcio), gyakran küzd hányással vagy hasmenéssel, vagy egyszerűen túl feledékeny ahhoz, hogy naponta szedjen gyógyszereket.
Nem minden esetben jelentkeznek mellékhatások a tabletta szedésekor, de előfordulhat: hányinger, mellfájdalom, hangulatingadozás, vízvisszatartás, kismedencei fájdalom, a nemi vágy megváltozásával kapcsolatos problémák… Ezek a tünetek jellemzően két vagy három hónapon belül javulnak. Ha a problémák továbbra is fennállnak, keresse fel az orvosát, hogy más típusú fogamzásgátló módszert válasszanak, illetve kizárják a fenti tünetekre utaló egyéb okokat. Fontos megérteni, hogy ezeket a tüneteket nem mindig a tabletta okozza.
A tabletta mindkét fajtája hatékony fogamzásgátló hatással bír, egyszersmind más szempontból is pozitívan hat, például premenstruációs szindróma, túl erős és fájdalmas vérzés (menorrhagia), funkcionális petefészekciszták vagy akné esetén. Ezért a tablettát néha más okból írják fel.
2. Fogamzásgátló bőrtapasz
Ez egy hetente alkalmazott kombinált fogamzásgátló módszer, amely ösztrogént és progeszteront is tartalmaz. Kisebb az esélye annak, hogy az ember elfelejti használni, és annak is, hogy rosszul szívódik fel, mivel a hormonok felszívódása a bőrön keresztül történik.
3. A fogamzásgátló gyűrű
Egy rugalmas műanyag gyűrűről van szó, amelyet a hüvelynyíláson keresztül kell bevezetni, és amely ösztrogént és progeszteront bocsát ki a hüvely falába. Három hétig marad egy helyben, majd egy hétre eltávolítják – ekkor jelentkezik a menstruáció. Felhelyezése és eltávolítása egyszerű, akárcsak a hüvelytamponé.
4. Fogamzásgátló injekció
Progeszteronalapú, tartós hatású, reverzibilis (hatásában visszafordítható) fogamzásgátló (long-acting reversible contraceptive: LARC). Izomba adják három havonta. Láthatatlan, diszkrét módszer, használata ugyanakkor gyakoribb konzultációkat igényel.
5. Implantátum
Ez egy csak progesztint tartalmazó, gyufaszál méretű, hajlékony műanyag rudacska, amelyet rendes nőgyógyászati konzultáció során, helyi érzéstelenítéssel helyeznek be a felkar bőre alá. A hatása három éven át tart. Az implantátum a leghatékonyabb fogamzásgátló módszer. Enyhítheti vagy akár teljesen megszüntetheti a menstruációt. Ugyanakkor enyhe, rendszertelen, két menstruáció közötti vérzést idézhet elő, ami zavaró lehet a hétköznapokban. Az implantátum ezért akkor érdekes választás, ha például a páciens esetében ellenjavallt az ösztrogén, ha az illető nem elég fegyelmezett ahhoz, hogy rendszeresen szedjen gyógyszert, vagy ha tápanyag-felszívódással kapcsolatos problémái vannak.
6. A spirál: a méhen belüli fogamzásgátló eszköz (IUD)
Ez egy kis, T-alakú eszköz, amely a méhbe helyezve 3–5 évig ott marad. Kétféle spirál (angolul IUD: intrauterine device) létezik. Az egyik egy rézspirál, amely megakadályozza, hogy a hímivarsejtek életben maradjanak a méhben, és meggátolja a megtermékenyült petesejt beágyazódását. Ez esetben a menstruációs ciklus megmarad, gyakran intenzívebbé válik.
.A másik típusú IUD egy hormonális alapon működő, progeszterontartalmú spirál. Elvékonyítja az endometriumot (a méh nyálkahártyáját) és megvastagítja a méhnyaknyákot. A menstruációs vérzés ennek következtében enyhülhet vagy akár meg is szűnhet. A hormonális spirál hatékonyabb, mint a rézspirál.
A spirált rendes nőgyógyászati konzultáció alkalmával, a könnyebbség érdekében a menstruációs ciklus alatt helyezik fel. Ajánlott fájdalomcsillapítót bevenni a spirál felhelyezése előtt a fájdalom csökkentése érdekében. Hat héttel később ultrahangvizsgálatot kell végezni, hogy meggyőződjünk arról, hogy a spirál jó helyen van-e.
A páciensek csaknem egyharmada kellemesen csalódik a méhen belüli fogamzásgátló eszközben, és öt éven keresztül élvezi az észrevétlen fogamzásgátlás előnyeit menstruációs vérzés és kellemetlen tünetek nélkül. Ugyanakkor a betegek kis százaléka rendszertelen vérzésről, kismedencei fájdalomról, petefészekcisztákról vagy rendszeres hormonális mellékhatásokról, például fejfájásról, aknéről, testsúlygyarapodásról vagy hangulatingadozásról számol be
7. Óvszer
Az óvszer valamennyi korábban említett fogamzásgátló módszernél kevésbé hatékony. Ugyanakkor használata nagyon fontos a nemi úton terjedő betegségektől való védelem szempontjából, és ez az egyetlen olyan fogamzásgátló módszer, amely ebben is segít. Figyelem! Az ún. „természetes módszerek” nem megbízhatóak!
8. Sterilizáció (művi meddővé tétel)
A művi meddővé tétel olyan, legtöbbször laparoszkópiás úton végzett műtéti eljárás, amely végleges megoldást jelent a fogamzásgátlásra. (Laparoszkópia során bevezetnek egy vizsgálócsövet [laparoszkóp] a hasfalon keresztül, amely lehetővé teszi a hasüregi szervek megvizsgálását és kisebb műtétek elvégzését.) A sterilizációs műtét leggyakoribb fajtái a petevezetők elkötése (tubaelzárás) vagy a petevezetékek eltávolítása (szalpingektómia) a nőknél és az ondóvezeték műtéti kimetszése (vazektómia) a férfiaknál. Ez a lehetőség akkor jöhet számításba, ha alapos átgondolás után Ön úgy dönt, hogy többé nem szeretne teherbe esni, és ha az orvosa is egyetért. Nagyon fontos, hogy biztosan minden egyéb fogamzásgátló módszert átgondoljon, mielőtt az eljárás mellett dönt. Luxemburgban az állami egészségbiztosító (CNS) nem téríti a sterilizáció árát.
A konzultáció során a nőgyógyásza kitöltet majd Önnel egy részletes kérdőívet, valamint alaposan megvizsgálja annak biztosítása érdekében, hogy kiszűrje az ellenjavallatokat, mielőtt bármilyen fogamzásgátlót írna fel Önnek.
A fő, „abszolút” ellenjavallatok:
– artériás és/vagy vénás trombózis (tromboembóliás esemény) a saját kórtörténetben
– súlyos vagy rosszul beállított magas vérnyomás (artériás hipertónia)
– emlőrák a saját kórtörténetben
– szívbillentyű-rendellenesség, pangásos szívelégtelenség
– régóta fennálló cukorbetegség
– súlyos máj-epeúti (hepatobiliáris) megbetegedés, például: májgyulladás (hepatitisz), májzsugorodás (májcirrózis) és májadenoma (egy ritka, hormonális eredetű, jóindulatú májdaganat)
– fel nem ismert terhességek és genitális (nemi szervet érintő) vérzés
„Relatív” ellenjavallatok többek között a dohányzás, túlsúly stb.
Az „utolsó pillanatban” is hatékony módszer, amely akkor is használható, ha (sikeres) védekezés nélkül került sor szexuális együttlétre, azaz ha nem használtak fogamzásgátló módszert, ha elszakadt az óvszer, ha elfelejtette bevenni a fogamzásgátló tablettát, ha hányt vagy hasmenése volt a tabletta bevételét követően, ha lejött a tapasz stb.
Kevésbé hatásos, mint a rendszeres védekezés, de minél előbb alkalmazzák az együttlét után, annál hatásosabb.
Egytablettás kiszerelésben árulják. A lehető leghamarabb be kell venni, mert hatékonysága idővel csökken. Kétféle tabletta létezik:
– egy levonorgesztrelt tartalmazó tabletta, amelyet a védekezés nélküli vagy nem megfelelő védekezés mellett történt szexuális aktus után legfeljebb 72 órával (3 nappal) lehet bevenni,
– és egy uliprisztál-acetát tartalmú tabletta, amelyet a védekezés nélküli vagy nem megfelelő védekezés mellett történt szexuális aktus után legfeljebb 120 órával (5 nappal) lehet bevenni.
A tabletta bevételét követően néhány nő enyhe mellékhatásokat észlel, például hányingert, fejfájást, hasi fájdalmakat, szédülést vagy enyhe vérzést, de ezek általában 48 órán belül megszűnnek. A menstruáció korábban vagy később is jelentkezhet.
Ugyanakkor nem áll fenn a veszélye annak, hogy terméketlenséget okoz, és nem növeli jelentősen a spontán vetélés vagy a méhen kívüli terhesség kockázatát.
Nem állapítottak meg olyan összefüggést, hogy a szájon át szedett fogamzásgátlók növelnék a daganatos megbetegedés kockázatát. Sőt, azt figyelték meg, hogy a végbél-, méh- és petefészek-daganat veszélye alacsonyabb azoknál, akik tablettát szednek. A mellrák esetében valamelyest eltérnek a tanulmányok, de úgy tűnik, hogy valamivel magasabb a kockázat a kombinált tabletták esetében. Ugyanakkor, ha a páciens személyes kórtörténetében előfordult mellrák, a hormonális fogamzásgátlás ellenjavall
Serdülőkor: Hosszú ideig a szájon át szedhető hormonális fogamzásgátlás volt az ajánlott. Manapság azonban egyre több különböző módszert találnak ki annak érdekében, hogy jobban alkalmazkodjanak a fiatal páciensek életviteléhez.
Ha többször adódott probléma a rendszeres gyógyszerszedéssel, vagy azoknál a tinédzsereknél, akiknél magasabb az ilyen problémák kockázata, mérlegelhető, hogy esetleg az implantátum, a tapasz vagy a hüvelygyűrű a jó megoldás.
A spirál alkalmazható serdülőknél, de korlátozott mértékben használják a fertőzések magasabb kockázata és a felhelyezés abból adódó körülményessége miatt, hogy ők még nem szültek. Van azonban egy olyan, nemrégen kifejlesztett méhen belüli fogamzásgátló eszköz, amelyet kifejezetten olyan fiatal nőknek terveztek, akik még nem voltak várandósak.
35-40 éves kor után: Figyelembe kell venni a dohányzást, a testsúlyt, a kardiovaszkuláris rendszer és az emlők állapotát. Ez a makroprogesztatív tabletták „korszaka”. Hormonális spirálok közül válogathatnak azok (egyáltalán nem kevesen), akik túl erős vagy fájdalmas vérzéssel küzdenek (menorrhagia), vagy akik már nem akarnak sokat törődni a fogamzásgátlással. Azok számára, akiknél nincsenek kockázati tényezők, a tabletta még mindig fontos módszer.
Közvetlenül szülés után: Gyakran ajánlják frissen szült nőknek a csak progesztint tartalmazó minitabletta (Cerazette) szedését, már a szülést követő 10. naptól. A szülést követő második hónapban végzett ellenőrzés után bármely módszer mérlegelhető, amint az anyuka már nem szoptat.
Az esemény utáni tabletta kizárólag sürgősségi megoldás!