Az endometriózis jellemzője, hogy a méhnyálkahártya szövete (endometrium) a normálistól eltérően a méhen kívül is megtalálható, leggyakrabban a kismedencén belül, és krónikus gyulladásos folyamatot indít be. Ez a betegség a szülőképes korú nők 5–10%-át érinti.
Különböző tudományos elméletekkel magyarázzák – többek között a menstruációs vér visszafele áramlásával; az endometrium vér- és nyirokrendszeren keresztül történő terjedésével; a hasüregi szövetek nekik nem megfelelő helyen történő átalakulásával (coelomic metaplasia) – ám ezen elméletek egyike sem ad teljes magyarázatot a rejtélyes betegség eredetére és viselkedésére.
Sok endometriózisban szenvedő nő tünetmentes, és az elváltozásokra (a szövetsérülésekre) csak véletlenül, egy más okból végzett műtét során derül fény.
Másrészt viszont a nők nagy száma egyértelmű tüneteket mutat. Az endometrózishoz társuló fájdalom a következő formákban nyilvánulhat meg:
- menstruációs fájdalmak,
- fájdalmas szexuális együttlét,
- vizelés során fellépő fájdalom,
- székelés során fellépő fájdalom,
- deréktáji vagy hasi panaszok,
- krónikus medencei fájdalom (kismedencei és hasi fájdalom, amely nem kapcsolódik a menstruációhoz és legalább 6 hónapig tart).
Fontos megjegyezni, hogy a fájdalom erőssége nem egyenesen arányos az endometriózis súlyosságával. Emiatt azoknak a betegeknek is lehetnek erős fájdalmai, akiknél csak kis elváltozások vannak jelen, és fordítva.
Nőgyógyásza megszokott klinikai hüvelyi vizsgálatot végez, hogy megállapítsa, nem tapintható-e daganat vagy érzékeny terület.
Ha fennáll az endometriózis gyanúja, elsőként hüvelyi ultrahangra kerül sor.
További vizsgálatok is szükségesnek bizonyulhatnak, például:
- MRI-vizsgálat (mágneses rezonanciás képalkotás),
- CT-vizsgálat,
- kolonoszkópia (a vastagbél vizsgálata),
- cisztoszkópia (a húgyhólyagot bélelő szövet és a húgycső vizsgálata).
A diagnózist műtét során végrehajtott közvetlen szemrevételezéses vizsgálat során és a testből vett szövetminták vizsgálatának (biopszia) kórtani leletei alapján állítják fel.
A medencefenéki fájdalom azonban nem mindig endometriózissal függ össze.
Az első lehetőség gyakran a gyógyszeres kezelés, amely nem specifikus kezelés, és célja a tünetek enyhítése. Nem mindig szükséges műtét.
– Gyógyszeres kezelés:
Elsőként (ideális esetben megszakítás nélkül szedett) hormontartalmú fogamzásgátlókat kell választani (elsővonalbeli terápia).
Egy másik, összetettebb kezelés a GnRH-agonistával (a GnRH a gonadotropin-felszabadító hormon rövidítése) végzett kémiai kasztráció, amely másodvonalbeli kezelési lehetőségként mérlegelhető.
– Sebészeti kezelés:
Egyes esetekben sebészeti kezelésre lehet szükség. Ezt az orvosa állapítja meg, és elmagyarázza Önnek a kezelés célját.
Teherbe eshetek annak ellenére, hogy endometriózist diagnosztizáltak nálam?
Nem minden endometriózisban szenvedő beteg veszíti el a termékenységét, de tény, hogy az endometriózis csökkentheti azt. Ugyanakkor többféleképpen is lehet segíteni a betegeken, amennyiben ez a helyzet.