Diagnosztikai folymat

A mellrák (emlőkarcinóma) a rák nők körében leggyakrabban diagnosztizált fajtája, évente több mint egymillió esetért felelős.  Az esélyek a ráknak ebből a típusából való felépülésre nagyon jók, főleg, ha korai fázisban felismerik.  Az emlőkarcinóma okozta halálesetek száma több mint egyharmadával csökkent az utóbbi harminc évben, ami többnyire a szűrővizsgálatok széles körben való bevezetésének és a jobb kezelési lehetőségeknek köszönhet

Kell önvizsgálatot végeznem?

Tudományosan nincs alátámasztva, hogy a mellek önvizsgálata javítaná a mellrák felismerésének arányát.

Mindazonáltal sok tumort maguk a páciensek vesznek észre, éppen ezért, ha aa csomót tapint a mellében, mindenképpen keressen fel fel egy szakorvost.

Fáj a mellem…

A fájdalom általában nem a melldaganat jele, de ilyen esetben szakorvosi vizsgálatra van szükség.

 

Csomót találtam a mellemben…

Soha ne hagyja figyelmen kívül, ha gyanús duzzanatot tapint, még akkor se, ha nemrégen volt vizsgálaton.

Ilyen esetben mindig azt javasoljuk, hogy sürgősen forduljon szakorvoshoz.

A mellrákra gyakran egy csomó, keményedés vagy a mell egyéb rendellenességének kitapintása következtében derül fény.

További jelek lehetnek: az emlő bőrének behúzódása, a mellek megváltozott mérete vagy alakja, a mellbimbó közelmúltban bekövetkezett behúzódása („mellbe süppedése”) vagy az emlő bőrének elszíneződése.

Hogyan lehet diagnosztizálni a melldaganatot?

Ennek egyetlen módja a biopsziás vizsgálat.

A biopsziát akkor javasolják, ha a tapintásos vizsgálat során csomót találtak, illetve ha a mammográfia vagy az ultrahang gyanús elváltozást mutat.

Az emlőszövet biopsziás vizsgálatát ultrahang- vagy mammográfia-vezérléssel végzik, amihez speciális készüléket, ún. mammotomot használnak.

 

Mit jelent a mammográfia?

A mammográfia alacsony sugárdózisú röntgenvizsgálat.

Ennek során összenyomják az emlőszövetet, ami egyrészt csökkenti a keresztülvilágítandó szövet vastagságát, másrészt egy helyben tartja a mellet.

A lehető legteljesebb vizsgálat érdekében mindkét mellről két síkban készül felvétel.

A felvételen a daganatot vagy egy duzzanat jelzi, vagy kis, fehér pöttyök (mikromeszesedések) mutatják, amelyek számuktól, formájuktól és elhelyezkedésüktől függően rákra utalhatnak.

 

Mikor kell mammográfiára mennem?

 

A jelenlegi álláspont szerint 45 és 55 éves kor között ajánlott évente, 55 év fölött kétévente elmenni mammográfiára. 

Luxemburgban államilag szervezett szűrőprogram biztosítja, hogy az 50 és 70 év közötti nőket kétévenként behívják mammográfiára. A behívót automatikusan küldik Önnek.

Ugyanakkor fontos, hogy megbeszélje szakorvosával az Ön esetében fennálló kockázati tényezőket, és megállapítsák a vizsgálatok optimális gyakoriságát.

A melldaganat szempontjából jobban veszélyeztetett betegeknek 25 év felett ajánlott évente járni mammográfia és emlő MRI-vizsgálatra.

 

Milyen betegek esetében magas a mellrák kockázata?

  1. A BRCA-mutációval rendelkező betegek esetében (a BRCA az angol BReast CAncer, azaz „melldaganat” szó rövidítése),
  2. az olyan betegek esetében, akiknek a közeli rokonságában van valaki, aki BRCA-mutációval rendelkezik,
  3. azoknál, akiknél az örökletes kockázat magasabb, mint 20%,
  4. azoknál, akik 10 és 30 éves koruk között mellkasi sugárkezelést kaptak,
  5. a Li–Fraumeni-szindrómát hordozó betegeknél, 
  6. a Bannayan–Riley–Ruvalcaba-szindrómás vagy Crowden-szindrómás betegek esetében.

 

Mindig szükség van ultrahangvizsgálatra?

Az ultrahang lehetővé teszi, hogy képet alkossunk az emlőszövet sűrűségéről.

Ebből kifolyólag ez a vizsgálat képes kimutatni, hogy egy csomó tömör-e vagy folyadékot tartalmaz. Ultrahanggal azonban csak az emlő egy bizonyos területét lehet megvizsgálni, azaz egyelőre nem használják egyedüli módszerként a teljes mell vizsgálatára. Ugyanakkor a mammográfiával együtt alkalmazva kiváló vizsgálati módszer.

 Szükséges-e a mell MRI-vizsgálata?

A mágneses rezonanciás képalkotás (MRI-) vizsgálat mágneses mező segítségével ad részletes képet a test valamely részéről.

Ez a technika nem röntgen- vagy más sugárzáson alapul, hanem kontrasztanyag szükséges hozzá, amelyet intravénás injekcióval juttatnak be a szervezetbe (megfestés).

Nem alkalmazzák általános szűrővizsgálatoknál, csak olyan betegek esetében, akiknél magas a mellrák kockázata.

Néha egyes, más típusú vizsgálatok által kimutatott eltérések természetének tisztázására használják.

Olykor olyan esetekben is használják, amikor valami miatt körülményes a mellek vizsgálata.

 Ha találnak valamit…

Ha a különböző vizsgálatok eredménye gyanúra ad okot, általában biopsziát javaslunk, amelyet szakképzett radiológus hajt végre.

A biopszia során a mintavétel helyét rendszerint megjelölik egy klippel (csipesszel), hogy később könnyebb legyen megtalálni a nyomon követéshez, vagy ha esetleg a biopszia daganatot mutat ki, és szükség lesz annak sebészeti úton történő eltávolítására.

Melldaganatok – nem egy, hanem több

A mellrák az emlő mirigyes szövetében kialakuló daganat. A rosszindulatú sejtek ellenőrizetlenül szaporodnak és daganatot alkotnak. Ez az általános leírás azonban több különböző szcenáriót takar. Az emlőrák valójában heterogén betegségként ismert, mert különböző daganatok formájában nyilvánulhat meg, amelyeket mind különbözőképpen kell kezelni.

Először is, minden attól függ, milyen stádiumban ismerték fel a daganatot.

 

  1. Ha a rosszindulatú sejtek nem terjednek túl a tejcsatornákon, illetve a tejmirigyeken, in situ karcinómáról beszélünk.
  2. Másrészről viszont, ha a rosszindulatú sejtek már átlépték a tejcsatornák és tejmirigyek ún. bazális membránjait (szöveti határait), és megtámadták a környező szöveteket, beszűrődő (infiltratív) karcinómáról van szó. A rosszindulatú sejtek továbbterjedhetnek a hónaljban lévő nyirokcsomókban vagy a véráramon keresztül. Fennáll annak a veszélye, hogy áttétek (metasztázisok) alakulnak ki.

A genetika azon ágának legfrissebb állása szerint, amely lehetővé teszi a daganatok genomszinten történő vizsgálatát (genomika), a tumorok négy különböző típusát különböztethetjük meg:

  1. Luminális A és B típusú emlőrák: ezek fordulnak elő leggyakrabban. A tejcsatornák és a tejmirigyek hámsejtjeiből alakulnak ki. A Luminális A típusú sejtekben több az ösztrogénreceptor, míg a luminális B típusú sejtekben valamivel kevesebb.
  2. HER2-pozitív emlőrák: A rákos sejtek felületén HER2-receptorok találhatók. Amikor ezek aktiválódnak, sejtburjánzást indítanak be.
  3. Bazálisszerű emlőrák: ez a típus a sejtek alakjáról kapta a nevét. A tejet szállító csatornák bazális sejtjeihez hasonló alakúak, ellentétben a luminális sejtekkel.
  4. Tripla-negatív típusú emlőrák: ha a rákos sejteknek se ösztrogén-, se progeszteron-, se HER2-receptoraik nincsenek, „tripla-negatívnak” nevezzük őket.

Ha megállapítottuk a tumor pontos típusát, kiválaszthatjuk a legmegfelelőbb kezelést.

This site is registered on wpml.org as a development site.